December napjai: Az album váza

Idei December napjai-albumomhoz egy régi könyvet alakítok át. Itthoni könyvhöz nem mernék nyúlni, ezért elmentem egy antikváriumba, ahol olyan könyvet kerestem, ami megvan otthon és már olvastam.
Fel kell készülni rá, hogy az átalakítás így is fájdalmas élmény: a lapok többségét ki kell tépni, hogy megmaradjon a könyv vastagsága (és ne duzzadjon a képektől és a díszítéstől a többszörösére). A ritkításhoz ezért még nem is nagyon kezdtem hozzá. Ebben az első posztban azt szeretném megmutatni milyen borítót álmodtam meg az idei albumomnak és néhány apróbb részletet még a fényképek nélkül. Folyt köv, amint a kezemben az első képek!

Felhasznált anyagok:

- papírok, chipboardok: Scrapfellow

- textilek: Mesebolt

December napjai: A borító

Nagy fába vágja a fejszéjét, az, aki zsebes "December napjai" albumot szeretne. Itthon ugyanis elég borsos az ára egy megfelelő méretű albumnak (itt találtam a legolcsóbbat 5700 Forintért). Ha lenne is rá ennyi pénzem, akkor sincs raktáron, ezért most megmutatom, hogyan lehet fillérekből kihozni egy hasonlót. Ennek persze nem lesznek menő dupla gyűrűi, de a funkcióját tökéletesen betölti.

A hozzávalók:

1. Vastag fehér karton (Panton)
2. Egy ív A3-as akvarellpapír (Úristen! Festek! Művészellátó)
3. Mintás csomagolópapír (Hobbyművész)
4. Gyűrű (Tim Holtz)
5. Könyvkötőragasztó, vagy stiftes ragasztó, esetleg kétoldalas ragasztó

Méretre vágás:

Az eredeti Studio Calico Handbook mérete 8,75" x 9,75" x 2,25", tehát centiméterben kb. 22,3 x 24,8 x 5,8 cm. A borító három részből áll össze: az elő- és hátlapból (22,3 x 24,8) valamint a gerincből (5,8 x 24,8), melyeket kivágtam a kartonból. Ha profik akarunk lenni, jó, ha figyelünk a szálirányra, ugyanis ha a papírrostok nem függőlegesen állnak, akkor könnyebben megvetemedhet a "könyv". Ezt könnyedén felismerhetjük úgy, hogy megpróbáljuk meghajtani a kartont: amelyik irányban könnyebben engedi magát hajlítani az a száliránya a papírnak.

Végül a az elő- és hátlap 2-2 csücskét lekerekítettem.

A borítás:

A mintás csomagolópapírból egy-egy akkora darabot vágunk ki (a szálirányra itt is ügyelve), hogy az előzőleg leszabott kartonok külső három oldalán 2-3 cm-rel túlnyúljon. A belső oldal nem számít, mert odáig el fog nyúlni a gerincet takaró papír.

A lekerekített szélek miatt a csomagolópapír szélét 4-5x bevagdosom:

Ragasztáskor ezeket a bevagdosott papírrészeket egyenként egymásra ragasztom, hogy a csomagolópapír kövesse a lekerekített karton formáját:

A borító három részét egy színes papírral kötöm össze úgy, hogy a kartonok között maradjon kb fél-fél centi mozgástér. Ennyi helyre szükség van, hogy az album behajtható legyen.

A belső borításhoz fehér és bordó akvarellpapírt ragasztottam össze. Erre rászereltem a gyűrűt is, majd beragasztottam az albumba:

A címlap:

Az előlapot minimálisan díszítettem egy kis festékkel és chipboardokkal:

Notesz ajándékba

Múlt karácsonykor részt vettem egy könyvkötő tanfolyamon az Aranytízben Somogyi Márk vezetésével. Sajnos nem könnyű beszerezni az alapanyagokat, például oromszegőt hónapok óta vadászok. Ennek ellenére nagyon kikapcsol a lapok fűzése, ezért mindenkinek ajánlom! Utolsó noteszem kérésre készült, ezért  fűzés előtt az oldalakat csíkosra nyomtattam.